Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 Kollektív szerződés: olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató (munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több munkáltató), másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet (szakszervezetek) kötnek meg. A kollektív szerződés a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az erre vonatkozó eljárás rendjét, valamint a szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza. A kollektív szerződés a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseivel ellentétes nem lehet. A kollektív szerződés az Mt. III.rész rendelkezéseitől eltérhet, feltéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg, a korábban megkötött (hatályos) munkaszerződést azonban utóbb, a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A kollektív szerződés hatálya a vezető állású munkavállalókra nem terjed ki.

1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről I. rész III. fejezet szabályozza  kollektív szerződés kötés szabályait, ebből egy pár idézet:

33. § (1) A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.

(2) A szakszervezet - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték.

37. § (1) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - egyik fél sem utasíthatja vissza.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését a munkáltatóra akkor kell alkalmazni, ha az ajánlatot tevő szakszervezet az Mt. 29. § (2) bekezdése szerint reprezentatívnak minősül.

(5) A munkáltató - a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett - évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését.

29. § (1) A 23. §-ban biztosított jog a munkáltatónál reprezentatívnak minősülő szakszervezetet illeti meg. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 23. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemi tanács választásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja.

 

 

A kollektív szerződés jelentősége

A piacgazdasággal konform szabályozás elve szerint az állami tulajdon erőteljes csökkenésével párhuzamosan - lásd privatizáció - az állam jogi beavatkozásának erőteljesen vissza kellett szorulnia. Az állam feladata, hogy a kötelező erejű szabályozások csak a munkaviszony garanciális elemeire - pl. a munkaidő, a túlmunka maximuma, az alapszabadság mértéke, a kötelező pihenőidő, a felmondási tilalmak, stb. - vonatkozzanak.

Ma az állam már nem tulajdonosi, hanem közrendvédelmi funkciója alapján szabályoz. Ebből következően az Mt. számos olyan szabályt tartalmaz, amelytől a munkavállaló javára el lehet térni.

A kollektív szerződések legfontosabb célja a munkabéke fenntartása oly módon, hogy a szerződést kötő felek - a szakszervezet és a munkáltató - egyrészt egyetértésben szabályozzák az egymás közötti viszonyukat és kapcsolatrendszerüket, másrészt rögzítik azokat az Mt. szabályozásánál kedvezőbb feltételeket, amelyek a munkavállalókat megilletik. A kollektív szerződés - ha az Mt. másképpen nem rendelkezik - az Mt. 71-193. §§ közötti szabályoknál a munkavállalók javára kedvezőbb juttatásokat állapíthat meg.

Fontos szabály, hogy a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek a kollektív szerződés megkötésére, vagy módosítására irányuló tárgyalási ajánlatát a munkáltató nem utasíthatja vissza, a tárgyalást akkor is le kell folytatni, ha a kollektív szerződés megállapodás híján nem születik meg.

A kollektív szerződésben szabályozható például:

  • a próbaidő tartama,
  • a munkaidőkeret, a munkarend, a munkaközi szünet mértéke,
  • a pihenőidő kiadási rendje,
  • a tanulmányi munkaidő-kedvezmény,
  • a munkabér kifizetésének napja,
  • a túlmunka felső határa,
  • a különböző pótlékok mértéke,<
  • a kártérítés nagysága,
  • a hátrányos jogkövetkezmények,

a végkielégítés mértéke.

 

 

Vissza