Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ezek a kórházak szűnhetnek meg - itt a lista

2012.02.10

Ezek a kórházak szűnhetnek meg - itt a lista

Február 15-én kiderül, melyik kórház felesleges egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerint. Az eddigi információkból úgy tűnik, 14 vidéki kórházban alaposan átalakulhat, gyakorlatilag megszűnhet az aktív fekvőbeteg ellátás a májustól felálló új rendszerben, ez öt százalékot szabadíthat fel a fekvőbeteg finanszírozásnak.
Hogyan finanszírozható Magyarország 2012-ben? Mibõl lesz itt növekedés? A Napi Gazdaság makrogazdasági konferenciáján választ kap a kérdéseire.

A teljes magyar fekvőbeteg ellátásról, az erre fordított pénzről és magáról az ellátórendszerről dönt február 15-én a GYEMSZI, amikor az egészségügyi ágazati vezetésnek javaslatot tesz a szolgáltatók új fekvőbeteg területi ellátási kötelezettségéről és a kapacitások felosztásáról.

Sérül a jobiztonság A döntés, amelynek minimum kérdéses a jogszabályi alapja,  s amelytől az egészségügyi szolgáltatókra rászoruló adófizetők élete függ,  nem átláható, reprodukálható, számonkérhető szempontrendszer alapján történik, s nem világos, hogy amennyiben a szolgáltatók nem értenek vele egyet, hol, milyen módon és hogyan találhatnak jogorvoslatot - hívja fel a figyelmet Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője, aki szerint ráadásul ha a tévedés esetleg súlyos ellátási zavarokhoz vezet, nincs hol számonkérni a felelősséget.A kapacitások újraelosztását minisztersége idején már Molnár Lajos is megpróbálta 2007 előtt, azonban ezt később az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Most egy miniszterinél kisebb hatáskörű szervezet próbálkozik ugyanezzel, de nem tisztázott, hogy valójában milyen alapon. Ha ugyanis tulajdonosi alapon teszi, Gilly szerint felvetődik a kérdés, hogy ez hogyan érinti például a privát szolgáltatókat.Nincs jogszabályi alapja annak, hogy egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a GYEMSZI újraossza a teljes magyar fekvőbeteg-ellátórendszert - erősíti meg Poller Imre egészségügyi szakértő is. Mint kifejtette, az elmúlt években újra és újra visszatérő megállapítás, hogy Magyarországon túl sok a kórház, és túl sok a kórházi ágy. A megvalósulás előtt álló Semmelweis terv a fekvőbeteg-ellátás térségi rendszerbe történő átszervezésével és a kórházak egy részének funkcióváltásával tervezi az ellátórendszer korrekcióját. A funkcióváltás lényege a klasszikus fekvőbeteg-ellátás helyett az ambuláns szolgáltatások favorizálása.

Hány kórház is van valójában az országban?

A sajtóban leggyakrabban szereplő 140 - 160 közötti kórházszám alapja az OEP 2011-es fekvő-beteg ellátást végző intézményi nyilvántartása, amelyben 141 intézmény szerepel, ezek közül azonban a Baranya megyei kórház évekkel ezelőtt beolvadt a pécsi egyetembe, így a működő intézmények valós száma 140. A fekvőbeteg típusú finanszírozás azonban nem csak kórházban lehetséges, azaz nem minden egység kórház, ami fekvőbeteg finanszírozásban részesül.

Mit tekintünk valójában kórháznak? Leegyszerűsítve: olyan egységet, ahol az OEP által befogadott aktív fekvőbeteg ágy működik. A 140 fekvő-beteg finanszírozásban részesülő intézmény közül 106-ban működik OEP befogadott fekvőágy.

Ha a 2003-as minimum-feltételeket is figyelembe vesszük (ahol az önálló kórház fogalmához legalább 80 aktív ágy szükséges), akkor összesen 89 magyar fekvőbeteg ellátó egység felel meg ágyszáma alapján az aktív kórház definíciónak. További 17, aktív fekvőbeteg ággyal rendelkező egységben összesen még 683 aktív ágy működik  - mondja Poller, hozzátéve, hogy a finanszírozás több mint fele a 22 "csúcsintézménynek" (egyetemek és megyei kórházak) jut.

A Nefmi tegnap esti, a rendszer átalakításáról szóló közleménye szerint Cserháti Péter helyettes államtitkár Tapolca, Körmend, Csorna, Győr, Marcali, Nagyatád, Komló, Pécs, Kazincbarcika, MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, Miskolc, Vásárosnamény, Debrecen, Kalocsa, Makó, Szeged, Kisbér, Komárom, Budapest képviselőivel egyeztetett, amiből pontosan nem ítélhető meg, hogy a jelzett városokban működő kórházak milyen módon alakulnak át, jelenlegi aktív ágyaikat hány százalékban veszthetik el. Összességében, a tegnap megismert  lista alapján azonban a jelenlegi 89 aktív kórházszám akár 79 -re csökkenhet, a tervezett folyamat a szerkezetátalakításra javasolt intézményekben (beleszámítva a miskolci MISEK-et és esetleg a debreceni Kenézy Kórházat) 3569 ágyat érinthet.

 

Átalakítással érintett kórházak
Kórház neve ágyak száma
MISEK Miskolci S.I.EüKp.Np.Kft 985
Debrecen, Kenézy Kórház Ri.Kft 844
Kalocsa, VKh. Ri. 261
Mohács, VKh.Ri 210
Csorna, Margit Kh. 208
Kazincbarcikai Kh. Kft. 178
NagyatádMed Eü. szolg. Kft. 177
Marcali, VKh. 137
Makó, Dr.Diósszilágyi S.V.Kh. 136
Komárom, Selye János Kh. 109
Kisbér, Batthyány Szakkórház 107
Veszprém megye Dr. Deák J.Kh.Gyógybarlang Kft 90
Körmend, Dr.Batthyányi Kh. KFT 77
Komlói Egészségcentrum Kft. 50

 

Poller Imre becslése szerint a  MISEK és a Kenézy teljes átalakulásával nem számolva, a megnevezett 12 kis kórház teljes átalakulásával (azaz az aktív ellátás megszűnése esetén) évi 8.4 milliárd forint megtakarítást jelentkezne a 2011-es adatok alapján. A Kenézy, a MISEK és esetlegesen a pletykák szerint a budapesti Károlyi Kórház funkcióváltásával is számolva a változások az eddigi fekvőbeteg kassza körülbelül 5-7 százalékának az újraosztását jelenthetik. A 14 funkció-váltásra jelzett kórház közül 12 a 80 aktív fekvőbeteg ágy feletti kategóriába tartozik.

Kalocsa,Mohács,Csorna,Kazincbarcika,Nagyatád,Marcali,Makó,Komárom,Kisbér,Tapolca esetleges megszűnésével a hazai aktív kórházak száma tehát 79-re csökkenhet. A megmaradó 79 kórházból 10 speciális ellátásra szakosodott, illetve a közeljövőben további kórház-egyesítések is várhatóak.

Hol a hiba a rendszerben?

Mindez pedig azt jelenti, hogy úgy szűnik meg a kórházak egészségszervező és helyi munkáltatói funkciója, hogy helyette a Semmelweis terv nem ígér semmit - fogalmaz  Poller Imre. nem teljesül az az elvárás sem, hogy egy megyén belül minimum egy olyan kórház legyen, ahol a bajok 80 százalékát orvosolhatják. A kórházak közötti új munkamegosztás megöli a kiskórházakat, és az összes feladatot a nagyok felé irányítja, amelyek pedig sem az utókezelésekre, lábadozásokra nem lesznek képesek helyet biztosítani, sem a bonyolult, drága beavatkozásokat kellő volumenben elvégezni.

A koncepció semmivel sem jobb, mint a Molnár Lajos féle modell - hangsúlyozza Poller Imre. Mindemellett használhatatlanná válnak az eddigi népegészségügyi mutatók, nem lehet majd semmihez viszonyítani - merthogy eddig ilyen nem volt -a  térségi halálozási, megbetegedési mutatókat.

Részlet a FIDESZ egészségügyi programjából (2010. április)
Az elmúlt négy év vesztesei a kórházak voltak: az aktív ágyak számát a kormányzat 16 000-rel csökkentette. Ma már egyértelmű, hogy a megmaradt 44 376 aktív ágy a jelenlegi kaotikus viszonyok és szervezetlenség mellett elégtelen. A kórházbezárások még középtávon sem jelentenek valódi megtakarítást. Nem igaz az az állítás, hogy Magyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az ötmilliós lélekszámú Norvégiában 80, a 8 milliós Ausztriában 212 kórház van, miközben hazánkban 160 kórház található. Fekvőbeteg-kapacitásunk 4-6%-kal magasabb, mint az uniós átlag, de a magyar lakosság egészségi állapota lényegesen elmarad ettől az átlagtól. Összhangba kell hozni a szükségleteket a kapacitásokkal és a finanszírozással, valamint a betegutakat a hozzájuk tartozó beutalási (progresszivitási) szintekkel.