Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kilakoltatás helyett öngyilkosság?

2012.03.14

Kilakoltatás helyett öngyilkosság?

Március elsejével lejárt az országos kilakoltatási moratórium, a szolgáltatók pedig máris akcióba lendültek. Az adósok rettegnek, a kormány „elmúltnyolcévezik". Halálvágy és kilátástalanság a végrehajtók árnyékában.

 

Országszerte több tucat családot lakoltattak ki, illetve árverezték otthonukat a téli kilakoltatási moratórium feloldása, március elseje óta eltelt csaknem két hét alatt. Kikapcsolják a villanyt és a gázt olyan közüzemi díjhátralékosok otthonából, akik munka és jövedelem híján váltak fizetésképtelenné, és akiknek sokszor csak táplálékra futja – közölte az FN24 megkeresésére Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum vezetője.

„Folyamatos rettegésben és félelemben tartják az embereket a bankok és végrehajtóik. Kétségbeesett adósok tömegéről beszélünk, akik minden percben attól tartanak, hogy - mivel nem tudnak fizetni - bármikor az utcára kerülhetnek. Ez egyesek számára olyannyira megterhelő, hogy abban látják az egyetlen kiutat, ha eldobják maguktól az életüket. Tűrhetetlen, ami ma Magyarországon történik, sorozatos megsértése az élethez és az emberi méltósághoz való jognak" – hívta fel a figyelmet az elnök, aki szerint körülbelül 4 millióan küzdenek mindennapos megélhetési gondokkal.

Könyörtelen bánásmód

Az érintettek arról számolnak be, hogy a végrehajtók könyörtelenül bánnak velük, és az utcára teszik őket, tekintet nélkül gyerekeikre, idős és beteg családtagjaikra – legalábbis ez derül ki a szervezet címére küldött tömeges lakossági bejelentésekből.


Fotó: Kummer János

„Eljárásukat jogilag szentesíti a moratórium feloldása, és az, hogy a kormány nem hajlandó eleget tenni a Magyar Szociális Fórum kérésének a kilakoltatási tilalom határidő nélküli érvényben tartásáról. Sőt, most már nem kérjük, hanem követeljük, hogy azonnali hatállyal cselekedjenek, mert a mostani helyzet elviselhetetlen a magyar társadalomnak és egyúttal méltatlan a politikai vezetéshez is" - mondta lapunknak Simó Endre. Hozzátette: a miniszterelnök válaszra sem méltatta erre vonatkozó kérését, melyet két héttel ezelőtt küldött el neki. „Sajnos még csak a szándékot sem látjuk, hogy orvosolni kívánnák a problémát."

„Támad a nép ellen a jog. Fagyunk, kínlódunk, éhen halunk, számkivetetten szégyenkezünk, öngyilkosok leszünk" – írta az egyik érintett nemrég, amikor egyetlen nap leforgása alatt hat család vesztette el otthonát az országban.

Három gyerekkel a hajléktalanszállón

A három kiskorú gyermekes Buti Ferencéket átmeneti hajléktalanszállásra kényszerítették, miután kellő jövedelem híján nem tudták kifizetni közüzemi díjszámláikat, és több százezer forint adósságot halmoztak fel. A XV. kerületi polgármesteri hivatal pénteken döntött úgy, hogy Buti Ferencnek, feleségének és három kiskorú gyermekének két hónapon belül kell kiköltöznie rákospalotai önkormányzati lakásából az Aporháza utcai rehabilitációs intézménybe.

Butiéktól azért vették el a lakást, mert 160 ezer forinttal tartoznak a vízért, 203 ezerrel a gázért és 370 ezerrel a villanyáramért. Egy adakozó jóvoltából kifizették ugyan lakbérhátralékukat, de közüzemi díjhátralékukat nem tudták rendezni, mert nincs miből, a polgármesteri hivatal pedig nem volt hajlandó további türelmet tanúsítani a válságos anyagi helyzetbe került család iránt. Buti Ferencné több mint egy évig munkanélküli volt, és csak március 1-től sikerült újra elhelyezkednie. Férje szerény keresetéből tartották fenn magukat és segítettek férjének szülein is, akiket ugyancsak a XV. kerületben lakoltattak ki.

Butiné állítja, a polgármesteri hivatal annak dacára sem engedi el tartozásukat, hogy elvette tőlük az otthonukat. A család két évig maradhat az Aporháza utcai átmeneti otthonban.

A Magyar Szociális Fórum szervezője szerint a család átmeneti hajléktalan szállásra kényszerítése csupán „látszatmegoldás, a probléma rendezésének elodázásával ér fel".

„Inkább az öngyilkosság, mint hogy hajléktalan legyek"

Varkoly Viktorné Encsről azt írta az MSZF-nek, hogy a gázszolgáltatásból már évekkel ezelőtt kikapcsolták őket, tüzelőre sem futja már négyüknek 116.400 forint jövedelmükből, anyja többször öngyilkosságot kísérelt meg, mert nem bírta elviselni ezt a helyzetet. A hitelező bank nem hajlandó partnerként viselkedni velük válságosra fordult helyzetükben.

Egy másik adós arról számolt be az MSZF-nek, hogy nincs munkahelye, így alig tud fizetni. Többször írt már levelet Orbán Viktornak, de egyszer sem kapott választ. „Nagyon félek a végrehajtástól, kilakoltatástól. Inkább az öngyilkosságot választom, mint hogy hajléktalan legyek. Lehet, hogy a kormány éppen ezt akarja?" – nyilatkozta kétségbeesetten, hozzátéve: szerinte az lenne az egyetlen elfogadható megoldás, ha a bankok és a kormány munkát adna azoknak, akik jövedelem híján nem tudják fizetni a törlesztő részletet.


Kilakoltatási dráma Kispesten
Fotó: Neményi Márton

Egy másik bajbajutott szintén arról számolt be, hogy a „végrehajtó hiénáktól" nyolc napot kapott a kiköltözésre, annak dacára, hogy a Fővárosi Bíróságon per van folyamatban ügyében, és nem született jogerős ítélet.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint 2011-ben 200 alatt volt a kilakoltatások száma, ez a várakozások függvényében idén jelentősen növekedhet. Tavaly decemberig összesen négyszer kíséreltek meg öngyilkosságot kilakoltatás miatt, ezek közül három végződött halállal.

A kormány védelmet ígér

A komoly téli hidegek idején érvényes, rendes téli kilakoltatási moratórium ért véget március elsejével, de a hiteleik miatt nehéz helyzetbe jutott emberek ezután sem maradnak védelem nélkül - közölte nemrég a Kormányszóvivői Iroda.

Eddig négyszer hosszabbítottak
Senkit sem hagyunk az út szélén – ezt mondta Orbán Viktor tavaly szeptemberben facebookos videoüzenetében. "Önálló otthon, saját lakás, szabad élet. Ez csak együtt lehetséges. Ezért segítséget kell nyújtanunk a devizahiteleseknek" – hangsúlyozta, majd hozzátette: újabb és újabb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mindenki talpra tudjon állni, talpon tudjon maradni, és senki se veszítse el a fedelet maga és családja feje fölül.
A kormány a megalakulása után, már az első kormányülésen döntést hozott a kilakoltatási moratórium elrendeléséről, és azt eddig négyszer hosszabbította meg - először 2010. december 31-ig, majd 2011. április 15-ig, azt követően 2011. július 1-jéig, majd 2011. október 1-jéig.
A kilakoltatási moratóriumot tavaly október 2-ától úgynevezett kényszerértékesítési kvóták váltották fel a rendes téli kilakoltatási moratórium kezdetéig, azaz december 1-jéig. A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak.


Az értékesítési kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben a lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék, jövőre, azaz 2013-ban a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés pedig csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

Az otthonvédelmi akciótervvel a kormány célja, hogy gondoskodjon a bajba jutott, a hitelüket fizetni nem tudó rászorulókról - írták, hozzátéve: a devizahitelesek megmentésére már számos intézkedést hoztak, így a többi között az egyösszegű végtörlesztést, az árfolyamrögzítést, valamint a kamattámogatási programon túl a Nemzeti Eszközkezelő program életre hívását.

Levélben korábban megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt és a Kormányszóvivői Irodát, hogy megtudjuk, tervezik-e a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, és milyen eszközökkel kívánja megvédeni a kormány a jövőben azokat az adósokat, akiket az utcára kerülés lehetősége fenyeget. Választ végül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóosztályától kaptunk: "Az előző szocialista kormányok felelőtlen gazdaság- és társadalompolitikája magyar családok sokaságát sodort kilátástalan helyzetbe az elmúlt években. A második Orbán-kormány azonban a számára biztosított mozgástéren belül minden tőle telhetőt (pl. végtörlesztés, árfolyamgát) megtett és a jövőben is meg fog tenni a devizahitelezés miatt bajba jutottak megsegítésére, ám a felelősség csak arányosan osztható meg: így a jövőben áldozatokat vállalnak a bankok, a kormány és a lakosság is."

A minisztérium szerint a moratórium egy azonnali, szükségszerű beavatkozási eszköz, azonban a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére jóval összetett, sokoldalúbb és hosszútávon is megoldást nyújtó mentőcsomagra van szükség. Hogy milyenre, az a közleményből nem derült ki, helyette belinkelték a kormany.hu portál a bajba jutott lakáshitelesekért tett eddigi intézkedésekről szóló részét.

Csak a kormányban bízhatnak az adósok

Az FN24 által korábban megkérdezett ingatlanszakértő szerint a bajbajutott adósok egyedül abban bízhatnak, hogy a bankok türelmesek lesznek és nem fognak rögtön lépni. "Nekik is macerás az ingatlanok karbantartása, eladása. Bár az elmúlt hónapokban volt némi harc a kormány és a bankok között" – mondta megkeresésünkre Borsi László.

A szakember szerint az lenne az optimális, ha az adósokat ügyvéd is képviselni, hiszen időhúzással, esetleg a bankkal való megegyezésben is eltudna járni. "Nem utolsó szempont, ha a kilakoltatásra váró család a mediálást is kérné. Megállapodásban ugyanis a mediátor is tud segíteni" – tette hozzá.

A szakember belátja, pénz nélkül nem lehet ügyvédet fogadni, így az az adós, aki nem teheti meg, hogy jogi képviseletet kér maga mellé, csak a kormányban bízhat.

Hogy mit tehetünk még a kilakoltatás ellen, elolvashatja itt!

Forrás: FN24