Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lólépésben sakk-matt a szakszervezeteknek

2011.11.22

Lólépésben sakk-matt a szakszervezeteknek

 
2011. 11. 21.

Sürgős lehet a kormánynak, hogy a szakszervezetek végleg eltűnjenek a közéletből, megunta a sok egyeztetési kérelmet, levelet, demonstrálást, útlezárást és kritikai hangot. Az új Rabszolgák Munka Törvénykönyve általános hatályba lépése a kormány nézőpontjából még olyan messze van (hét hónap), hogy azt nem lehet kivárni, így a szakszervezetekre vonatkozó minden hátrányos paragrafus már január elsején életbe lép. Plusz a rendvédelmi szférában is ellehetetlenülnek a szakszervezetek, helyettük kamara lesz.

A belügyminiszter által benyújtott, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4998. sz. törvényjavaslat 2012. január 1-ji hatállyal módosítaná a Munka törvénykönyvének a szakszervezetekre vonatkozó részét. A módosítás lényegében az új Munka törvénykönyvéről szóló T/4786. sz. törvényjavaslat rendelkezéseit tartalmazza, vagyis a szakszervezeteket érintő rendkívül hátrányos, nemzetközi egyezményekbe ütköző, a szervezkedési szabadságot súlyosan sértő szabályozás a tervezettnél fél évvel korábban hatályba lép.

Módosul az Mt. 21. § (6) bekezdése: a törvény annyit tartalmazna, hogy a munkáltató a tagdíj levonásáért és átutalásáért ellenértéket nem követelhet. Ezzel párhuzamosan hatályát veszti a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. tv. (e törvény alapján köteles a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére a munkáltató levonni és a szakszervezetnek átutalni, e törvény hiányában a tagdíj levonása nem kényszeríthető ki).

A munkajogi védelem köre (Mt. 28. §) szűkül. Csak a kollektív szerződéskötésre jogosult szakszervezet tisztségviselőit illetné meg, az ilyen szakszervezet a munkavállalói létszámtól függően az önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott munkavállalók közül 1-4 főt jelölhetne meg a védelemre jogosultként (ha a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma az ezer főt nem haladja meg, egy főt, a kétezer főt nem haladja meg, két főt, a négyezer főt nem haladja meg, három főt, a négyezer főt meghaladja, négy főt jelölhet meg). Az új szabályozás a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértéséhez kötött munkáltatói intézkedéseket jelöli meg, ezek a következők: kirendelés, tizenöt munkanapot elérő kiküldetés, a 150. § (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történő foglalkoztatás, átirányítás, ha ez a munkavállaló más munkahelyre beosztásával jár, továbbá a munkáltató általi rendes felmondás. A hatályossal szemben a rendkívüli felmondás, illetve a 109.§ szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén a szakszervezet véleményét nem kell kikérni, a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról nem kell előzetesen értesíteni. A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Az egyetértés szabályai a hatályoshoz hasonlók: a szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

Ehhez igazodóan változnak a munkaidő-kedvezmény szabályai (Mt. 25. §). Csak a fentiek szerint megjelölt munkavállalót illeti meg, beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékben, illetve a konzultáció tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Időtartamára távolléti díj jár, megváltani nem lehet. Az egyéb rendelkezéseket, így a tagoknak képzésre igénybe vehető rendkívüli szabadságra vonatkozókat a javaslat nem tartalmazza.

Hatályukat vesztik az alábbi rendelkezések:

  • Mt. 21. § (1) bek., amely szerint az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, ennek keretében érdek-képviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni.
  • Mt. 22. § (3)-(4) bek.: a szakszervezet ellenőrzési joga a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását illetően
  • Mt. 23. §: a szakszervezeti kifogás jogintézménye
  • Mt. 24. § (2): helyiséghasználati jog
  • Mt. 25. § (3)-(5) bek.: a szakszervezeti tagoknak járó rendkívüli fizetett szabadság, valamint a fel nem használt munkaidő-kedvezmény megváltásának szabályai
  • Mt. 29. § (1) bek.: a kifogás benyújtására jogosult szakszervezet meghatározása