Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért spanyol a magyar paprika?

2011.11.27

Miért spanyol a magyar paprika?

„Termőterület: Magyarország, Szerbia, Spanyolország” – több magyar fűszerpaprika csomagolásán olvastuk ezt az információt. Utánajártunk, miért jobb nekünk a külföldi még a hungarikumhoz is.

 
Miért spanyol a magyar paprika?
Kinek a pap, kinek a paprika.

Ha leugrunk a boltba pirospaprikát venni, a legritkább esetben keressük a csomagoláson a származási helyet, hiszen a fűszerpaprika-őrleménynél „magyarabb” termék nem sok akad. Pedig érdemes lenne: még a hungarikumként elismert paprikába is spanyol, szerb eredetű alapanyagot kevernek a magyar mellé. Összeesküvés-elméletet kerestünk, „felelőst”, ám a háttérben csak a kopár magyar valóságot találtuk.

A törvény megengedi

Első utunk a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) vezetett, ahol megtudtuk: a fogyasztó joggal feltételezheti, hogy a Magyarországon vásárolt fűszerpaprika őrlemény hazai alapanyag felhasználásával készült, ezért a jelenleg hatályos szabályozás szerint a gyártónak kötelessége megfelelően tájékoztatni a vásárlót a termék eredetéről. Fűszerpaprika őrleményeknél további szigorítást is találunk, miszerint import paprika használatánál az összetevők között fel kell tüntetni a származási helyet és az ehhez tartozó mennyiséget.

A gyártó cégek értelmezése szerint ez utóbbi nem azt jelenti, hogy a súlyt vagy a százalékos arányt kell feltüntetni, hanem a hozzáadott mennyiség sorrendjében az országokat kell felsorolni. Vagyis ha a dobozon ezt Látjuk: „Termőterület: Magyarország, Szerbia, Spanyolország”, akkor a készítmény alapanyagául szolgáló paprika legnagyobb részt itthonról, kisebb részt Szerbiából és még kisebb mennyiségben Spanyolországból származik.

A jog tehát ma megengedi a külföldi alapanyag használatát, és a készülő „hungarikum-törvényben” sem fogják előírni, hogy a hungarikumok mit tartalmazzanak. A termékek elnevezését és a bennük található alapanyagokat a magyar termék rendelet fogja szabályozni – tudtuk meg a VM Sajtóirodájától. A tárca tervei szerint csak az nevezhető majd magyar terméknek, aminek minden összetevője - néhány fűszertől eltekintve - magyar. Általános alapelvként elmondható, hogy Magyarországon csak a magyar alapanyagból, itthon előállított árut lehet majd magyar terméknek hívni.

Megkerestük természetesen magukat az érintetteket is, és megkérdeztük, miért használnak fel import paprikát is egy kifejezetten magyar különlegességként ismert termékhez?

Ha kevés és ha „fakó”

A Szegedi Paprika Zrt. és elődeinek neve idén 75 éves, és ez nem azt jelenti, hogy termékeikhez kizárólag a térségben termesztett paprikát használnak fel. Vagyis ne keverjük össze a „szegedi paprika” oltalom alatt álló eredetmegjelölést a Szegedi Paprika Zrt. nevével. A „szegedi paprika” tavaly óta uniós eredetvédett termék, ami azt jelenti, hogy a felhasznált alapanyagot a térségből kell beszerezni, és be kell tartani az eredetvédelmi termékleírásban megfogalmazott kritériumokat. A cég arra törekszik, hogy hungaricumnak számító paprikaőrlményeihez túlnyomó részt itthonról szerezze be a nyersanyagot. Amennyit és amikor lehet – mondta el az FN24-nek Bartos András a társaság vezérigazgatója.

Bizonyos mennyiségű importra két okból lehet szükség. Az egyik, ha a tavalyi évhez hasonlóan csapadékos az időjárás, relatív kevés napfény érte a növényt, akkor annak színezéktartalma alacsonyabb, illetve gyorsabban bomlik, mint azt a termékleírás megengedi, így azt import paprika hozzákeverésével „javítják”. Másrészt előfordul, hogy az ötödére visszaesett honi termés mennyisége elmarad a szükségletektől, ekkor importálnak Szerbiából, a Vajdaságból származó paprikát. A vajdasági termőterület egyébként közvetlenül a határ túloldalán fekszik a szeged környékivel megegyező mikroklímával, és a cég saját, minősített vetőmagjainak felhasználásával.

Magyarul, ha a csomagoláson termőhelyként Magyarországot, Spanyolországot és Szerbiát adják meg, az a Szegedi Paprika Zrt. termékeinek esetében azt jelenti: az előző évi magyarországi termés minőségileg és mennyiségileg is gyengébb volt. Az idei év időjárása azonban igazán kedvezett a fűszerpaprikának, ezért 2012-ben a cég túlnyomó részt magyar paprikát fog használni. A jövőben pedig a társaság célja piacra dobni saját, eredetvédett szegedi paprikáját, ám ennek extra minőségét és szerződésekben vállalt mennyiségét egész évben folyamatosan garantálni nagyon bizonytalan – nyomatékosítja Bartos András.

A mostohagyerek

A magyar fűszerpaprika egyértelműen a legjobb minőségű a világon, ám a mai árérzékeny környezetben ez önmagában nem elég. Számtalan forgalmazó van a piacon, akik olcsó, külföldi termékeikkel leszorítják az árakat. Főleg, ha nagy mennyiségről beszélünk – mondta el az fn24-nek a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. vezérigazgatója. Megerősítve a szegedi cégtől kapott információkat, Koncz Gyula is úgy fogalmazott, hogy a termés mennyisége és a növény festéktartalma évjáratonként eltérő. Legalább átlagos időjárás szükséges ahhoz, hogy a megfelelő minőséget, pontosabban a magyar előírások szerinti festéktartalmat biztosítani lehessen, ellenkező esetben a színanyagot importtal „javítják” – így működik ez hosszú évtizedek óta.

Ha valaki a magyar paprikát keresi, tudomásul kell vennie, hogy hazánk a növény  termesztehetőségi területének északi határán fekszik, vagyis az éghajlatunkon nem kérhetjük számon a paprika számára egyenletesen ideális körülményeket. Egy-egy rosszabb év komoly terméskiesést jelenthet, a piacon való megmaradás egyik alapfeltétele ugyanakkor a mennyiségre vonatkozó igények kielégítése – ekkor kell ismét az importhoz nyúlni.

A magyar paprika egyébként mezőgazdaságunk egyik mostohagyereke. Míg korábban 50-55 ezer tonna nyers fűszerpaprikát termeltek Magyarországon, ez a mennyiség ma 15-17 ezer tonna. A termelés tőke- és kézimunka-igényes, nem is beszélve arról, hogy a hozam kockázatos, nem annyira kiszámítható, mint sok más termény esetében. A közgazdasági feltételrendszer szempontjából is – a többi kertészeti ágazathoz hasonlóan - rossz a helyzet. A termelők ezért „visszavonulnak”, inkább a hasonló megtérülést, ám jóval kevesebb munkát, pénzt és rizikót jelentő gabona felé fordulnak. Összegzésként Koncz Gyula úgy látja, hogy behozatal nélkül nehéz talpon maradni. A mostaninál kedvezőbb feltételek mellett viszont a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. is kizárólag Magyarországon termelt paprikát használna fel minden termékéhez.

Ár és minőség

Összességében mindegy, hol terem a paprika, bárhol lehet jó és rossz minőséget előállítani. A vajdasági termőterület ráadásul ugyanazon ég alatt fekszik, mint a szeged környéki, a talaj, az éghajlat megegyezik – mondta el megkeresésünkre Molnár Albert, a röszkei Paprika Molnár Kft munkatársa. A spanyol zöldség sem feltétlenül jobb vagy rosszabb, és nem is mindig olcsóbb a magyarnál. Fontos azonban, hogy a csomagoláson a termőhelyet vagy a származási helyet jelölik-e meg.

Utóbbi esetben, ha például Dél-Amerikából vagy Kínából származó terméket bármely uniós országban átcsomagolnak, szortíroznak, részben feldolgoznak, a továbbértékesítés során származási helyként már az uniós országot lehet megnevezni. A távol-keleti, brazil, perui vagy izraeli fűszerpaprika pedig már egészen más, mint a kelet-európai: a sok csapadék és a nagy meleg miatt a paprika cukortartalma és minősége teljesen eltér az általunk megszokottól. Trópusi éghajlaton ráadásul toxinokat termelő gombák is megtámadhatják a növényt, ami évekkel ezelőtt hazánkban is szennyezést okozott.

„Előnye” viszont az, hogy rendkívül olcsó. Az árkülönbség nem is a lakossági fogyasztásra szánt fűszernél fontos, hanem az élelmiszeriparban, ahol hatalmas mennyiséget használnak, és a gyártónak persze minden fillér számít – jegyzi meg a szakember. Molnár Albert is úgy véli, hogy a 2011-es termés kiváló minőségű lesz, és szerinte mennyiségi problémákkal sem kell számolni. Igaz viszont, hogy az import és a nehéz gazdasági körülmények miatt egyre kevesebben foglalkoznak Magyarországon a fűszerpaprika termelésével.