Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Munkában a három csapás: életfogytiglan bankrablásért

2012.02.16

Munkában a három csapás: életfogytiglan bankrablásért

A sümegi férfi hét rablás miatt kapta az egyik legsúlyosabb ítéletet. Ha a másodfokú bíróság is így dönt, 20 év múlva még kiszabadulhat.

 
Munkában a három csapás: életfogytiglan bankrablásért

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Törvényszék kedden első fokon azt a sümegi férfit, aki 2010 nyarán hét esetben rabolt ki vagy próbált meg kirabolni nyugat-dunántúli pénzintézeti fiókokat. A férfi az első olyan, erőszakos cselekményt elkövető vádlott Zalában, aki ellen az úgynevezett három csapás elve alapján hoztak ilyen súlyos ítéletet.

A 44 éves Matolcsi Lászlót a bíróság egyebek mellett több rendbeli, jelentős értékre, fegyverrel, folytatólagosan elkövetett rablás, valamint annak kísérlete és előkészülete miatt, továbbá a személyi szabadság hét esetben - ebből kétszer fegyveresen - elkövetett megsértésének bűntette miatt ítélte életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint 7,4 millió forint értékű vagyonelkobzásra. Büntetéséből a férfi a nem jogerős ítélet szerint a legkorábban 20 év múltán szabadulhat feltételesen.

2010. nyarán, nagy többséggel fogadta el a parlament a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Btk. módosítása bevezette a "három csapást", visszaállította a középmértékes büntetést, amelynek alapján szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket.

A "három csapás" alapján bűnismétlő, erőszakos bűncselekményeket elkövetők esetén a harmadik bűncselekmény elkövetése után a büntetési tétel felső határa megduplázódik, és ha ez eléri a húsz évet, automatikusan életfogytig tartó szabadságvesztést jelent.

A rabló összesen 22,5 millió forintnyi készpénzt zsákmányolt Somogy, Zala és Vas megyében. Volt, ahonnan a biztonsági őr vagy a fiók alkalmazottjának határozott fellépése miatt elmenekült. Az általa megkárosított takarékszövetkezeteknek összesen mintegy 15 millió forintot kell megfizetnie az ítélet jogerőre emelkedése után. Az előzményeket ismertetve a bíró felidézte: a férfi a balatonszentgyörgyi takarékszövetkezeti fiókban kétszer is járt 2010 nyarán. Először június 23-án, amikor 5,5 millió forintot és 550 eurót szerzett. Alig egy hónappal később ugyaninnen 6,4 millió forintot és 880 eurót zsákmányolt.

A férfi ugyancsak egy hónapos különbséggel, szintén kétszer járt Gyenesdiáson, az ottani takarékszövetkezeti fiókban. Július 6-án a két dolgozót a földre kényszerített, majd egy hátsó helyiségbe zárta őket. A pénztárból és a széfből 9,2 millió forintot szedett össze. Augusztus 16-án megint rablási szándékkal tért be a pénzintézetbe, de az ajtó mögül előugró biztonsági őr a fegyverét kirántva felszólította, hogy dobja el a pisztolyt. A férfi nem engedelmeskedett, mire az őr a riasztófegyverével a támadó felé lőtt. A rabló végül kiszaladt a helyiségből, s amikor a biztonsági őr utolérte, ráfogta a fegyvert azzal a fenyegetéssel, hogy lelövi, ha nem hagyja futni. Végül egy kocsival hajtott el.

Alig két héttel korábban Alsópáhokon, az ottani takarékszövetkezet alkalmazottja kényszerítette menekülésre a támadót.
A sümegi férfi utoljára augusztus 19-én Zalaszentivánon és Jánosházán próbált pénzt szerezni, de a zalai településen lévő pénzintézeti fiók belső ajtajának elektronikus zárját - látva a férfi szándékát - az alkalmazottak bezárták, így nem jutott be. A Vas megyei Jánosházán a takarékszövetkezet két alkalmazottját azonban a fiók mellékhelyiségébe zárta, majd 950 ezer forinttal távozott, de a rendőrök még aznap elfogták.

A bíró jelezte, hogy a tárgyalás során Matolcsi László csupán az alsópáhoki és a gyenesdiási rablási kíséretet ismerte el, de azok kapcsán is többször azt állította, mások fenyegetéssel vették rá a bűncselekmények elkövetésére. Családja védelmére hivatkozva többszöri kérdésre sem kívánta megnevezni azt a két embert, akikről azt állította, hogy a velük szemben fennálló tartozásai miatt kényszerítették a rablásokra.

Azt is mondta: a támadások idején a megbízói fizették a bérelt kocsikat, amelyekhez ők adtak más autóról származó rendszámot is, és ha sikerül a két bankrablási kísérlet, a pénzt teljes egészében oda kellett volna adnia nekik. Az indoklás során elhangzott: a férfi hosszú ideje nem dolgozott, számos helyről kért kölcsönöket, ugyanakkor rendesen költekezett. A bíró a vádlottról azt mondta, hogy etikai kontroll és önkorlátozás nélkül sodródik, befolyásolható, nincs kellő önkontrollja és empátiája.

Matolcsi László ítéletének indokolása szerint a büntető törvénykönyv 2010 nyarán hatályba lépett módosítása után is követett el bűncselekményeket. Az erőszakos, fegyveres cselekmények miatt a bíróságnak mérlegelés nélkül életfogytig tartó szabadságvesztést kellett kiszabnia, miután legalább három eset után az úgynevezett három csapás elve az irányadó.
A férfi az ítéletet és indokolását mindvégig nyugodtan hallgatta, a meglepődés jeleit sem mutatta, de védőjével együtt részben felmentésért, részben enyhítésért fellebbezett. Beznicza Árpád, a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője az ítélethirdetés kapcsán azt mondta: nincs statisztika arra vonatkozóan, hogy milyen indokkal születnek bírósági ítéletek. Az elkövetőkkel kapcsolatos nyilvántartások alapján azonban nagy valószínűséggel állítható, hogy ez az első súlyos zalai ítélet, amelyet a három csapás elvének figyelembe vételével hozott meg a bíróság.

Forrás: Hir24/MTI