Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szemléletváltozás Hatvanban

2012.01.25

Szemléletváltozás Hatvanban

 
Szabó Zsolt: ''Mi azokat támogatjuk, akik becsülettel dolgoznak, tisztességesen, a törvényeket betartva élnek!'' - évértékelő interjú Hatvan polgármesterével.
 

 

Miközben 2011-ben olcsóbb és ugyanakkor hatékonyabb lett a hatvani hivatal, és egymás után indultak meg a fejlesztések, a városban soha annyi és olyan színvonalas kulturális program nem volt, mint az elmúlt esztendőben.
Hatvan polgármesterét arra kértük, hogy értékelje a mögöttünk hagyott évet, és beszéljen a megvalósult és elindult fejlesztésekről, beruházásokról.

A 2010-es önkormányzati választások óta már több, mint egy évet eltöltött Hatvan polgármesteri székében. Milyennek ítéli meg a város szempontjából a mögöttünk hagyott 2011-es esztendőt?
– Amikor a választások után átvettük a város irányítását, és áttekintettük a hivatal és intézményeinek működését, számos zavaros jogi hátterű, zűrös üggyel szembesültünk. Gyakorlatilag üres volt a kassza, miközben komoly szállítói tartozásokkal, befejezetlen beruházásokkal és rendezetlen hitelekkel kellett megküzdenünk. Tavaly azonban sikerült stabilizálnunk a pénzügyi gazdálkodást. Egyrészt rendeztük a kapcsolatot a városban működő vállalkozásokkal, a jó partnerség az önkormányzat és a cégek közös érdeke, másrészt, ahol lehetett, takarékoskodtunk. Felszámoltuk közben a kórház és a városgazdálkodási társaság adósságát, valamint visszaadtuk az intézmények szakmai önállóságát. A gondok orvoslása mellett pedig igyekeztünk a lakosságra nehezedő nyomást enyhíteni. A környező városokhoz képest az önkormányzat sok nem kötelező, önként vállalt feladatot végez, fáradozásainkat a közelmúltban az Állami Számvevőszék is elismerte.

– Az elsők között alakították át a hivatal működését...
– A legnagyobb problémák a műszaki, gazdálkodási területen voltak, éppen ezért teljes mértékben átalakítottuk a hivatalt, irodarendszert hoztunk létre, és vezetőcseréket hajtottunk végre. Bár néhányan támadtak érte, és igyekeztek politikai síkra terelni az átalakítást, mi kizárólag szakmai alapon emeltünk be új vezetőket a rendszerbe. Változtatni kellett azon a stíluson is, ahogy korábban egyik-másik munkatárs kezelte az ügyfeleket. Gyakran lehetett ugyanis hallani, hogy a hivatal egyes dolgozói kidobták az embereket a problémáikkal együtt, vagy hónapokig nem intézték el az ügyeiket. Ezt a szemléletet száműztük a hivatalból, és külön kértem, hogy minden esetben a lehető leggyorsabban oldják meg a lakosság problémáit. Bár még mindig van hová javulni, úgy érzem, az emberek a saját bőrükön is érzik a változást.

– Az átalakítás tehát nem ment a minőség rovására?
– Nem, éppen ellenkezőleg. Annak ellenére, hogy a korábbi 125-126 állandó és 20 időszakos dolgozóval szemben ma kevesebb munkatársa van a hivatalnak, a minőségi javulás mindenki számára érezhető. Pedig ma a dolgozói létszámban benne vannak a mezőőrök, a közterület-felügyelők és az újhatvani, újonnan megnyílt iroda munkatársai is. Utóbbira nagy szükség volt, mert az újhatvaniaknak korábban minden ügyintézésért be kellett jönni a központba, most a kihelyezett irodában el tudják intézni a dolgaik nagy részét.

– A hivatal átalakítása mellett számos más fejlesztés is megvalósult 2011-ben. Melyeket tart a legfontosabbaknak?
– Elsőként kell említenem, hogy miközben felszámoltuk a kórház több mint félmilliárd forintos adósságállományát, körülbelül 200 millió forintot költöttünk gép- és eszközbeszerzésre. Az egyik legfontosabb ezek közül a 4D-s babamozi, amit a szülészet részére vásároltunk meg. A kórház egyébként 2010 ősze óta nagyot lépett előre, hálás vagyok ezért az intézmény vezetőinek, dolgozóinak. A városgazdálkodási társaság számára is szereztünk be gépeket, amelyekkel a cég az ár- és belvíz elleni védekezést tudja végezni. Ennek köszönhetően folyamatosan takarítják ki az árkokat, csatornákat, és szükség esetére szivattyúkat is vásároltunk a hatékonyabb védekezés elősegítésére. Befejeztük, majd átadtuk az autóbusz pályaudvart és az északi elkerülő utat, felújítottuk a Bajza József Gimnáziumot, valamint végéhez közeledik a csatorna-beruházás is. Utóbbi pénzügyi szempontból is okozott fejtörést, mert arra csak a szükséges források fele volt meg, a többit nekünk kellett előteremtenünk. Közben pedig annyi pénzt költöttük útfelújításra, mint előtte még soha. A jövőben is törekedni fogunk arra, hogy minél több utat és járdát hozzunk rendbe. Itt jegyzem meg, hogy ezt magunk kívánjuk megoldani, amivel sok pénzt lehet megtakarítani.

– A nagy beruházások mellett több olyan kezdeményezés is történt, amely a lakosság helyzetének javítását szolgálja. Melyek ezek?
– Alapvető célunk, hogy segítsünk a hatvaniakon, különösképpen a helyi fiatalokon, gyermekeinken. Ezért indítottuk el az iskolatej és iskola gyümölcs programot, és ingyenesen biztosítottuk a lányaink számára a méhnyakrákot okozó HPV-vírus elleni ingyenes oltást. Az önkormányzat emellett ingyenes tankönyvvel támogatta az összes általános iskolást, az első osztályosok pedig külön kaptak még egy ajándékcsomagot, amelyben tornazsák, kifestő és ceruzakészlet is volt. Tízezer tő muskátlit osztottunk továbbá a hatvaniaknak, és kedvezményesen árultunk burgonyát a helyi rászorulóknak, nyugdíjasoknak. Bevezettük a Hatvan Kártyát, amivel a helyiek ingyen parkolhatnak a város teljes területén, számos boltban, üzletben olcsóbban vásárolhatnak, illetve több szolgáltatáshoz is kedvezményes áron lehet hozzájutni. A kártya pedig amellett, hogy anyagi előnyöket biztosít a birtokosa számára, erősíti a városban lakók összetartozását, közösségépítő ereje van. Elindítottuk a szociális kártyát is, amivel a rászorulók olcsóbban tudják megvásárolni az alapvető termékeket a szociális boltban. Fontos, hogy ingyen nincs semmi, alkoholnál és dohánytermékeknél pedig a kártya nem biztosít kedvezményeket. A Gesztenyéskert önkormányzati óvoda épületét a Bosch teljesen felújította, az intézménybe a vállalatnál dolgozó szülők gyermekei járnak. Végül megjegyezem azt is, hogy kiváló együttműködést ápolunk az egyházakkal, és üdvözöljük, hogy szeptembertől katolikus iskola működik a városban.

– Milyen célt szolgál a fecskelakás program?
– Magyarország legtöbb településén, így Hatvanban is, azzal küzdünk, hogy elöregszik a lakosság. Ezt a tendenciát igyekszünk megakadályozni a fecskelakás programmal, aminek keretében fiatal, dolgozó, gyermekeket vállaló pároknak kedvezményesen biztosítunk önkormányzati lakásokat. Ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy áttekintettük a bérlakások helyzetét, és azoktól a családoktól, amelyek horribilis tartozásokat halmoztak fel, és eszük ágában sincs fizetni, visszavesszük az ingatlanokat. Felújítás után pedig a fecskelakás programban résztvevőknek adjuk azokat oda. Célunk, hogy az idén valamennyi lakásunk helyzetét rendezni tudjuk, és közben minél több becsületes, a jövőjét Hatvanban elképzelő család lakhatását megoldjuk.

– Milyen lépések történtek a közbiztonság javítása érdekében?
– Múlt év december 15-én megkezdte működését a térfigyelőkamera-rendszer, amely a város forgalmasabb pontjait kitűnő minőségű kamerákkal éjjel-nappal szemmel tartja. A rendszer már most jelesre vizsgázott, hiszen az első két hétben öt alkalommal füleltünk le tolvajt, betörőt és rongálót az új technika segítségével. Korábban elindítottunk a mezőőri és közterület-felügyelői szolgálatot is. Az előbbiek csak az elmúlt egy hónapban körülbelül száztíz esetben jártak el, ami azt jelenti, hogy ennyi tolvajt, rongálót fogtak el, vagy illegális hulladéklerakó személyt értek tetten. Közben az intézményeinkben biztosítottuk az őrzés-védelmet, a közterület-felügyelőink pedig a város területén vigyáznak a rendre. Célunk, hogy teljes egészében megtisztítsuk a várost és környékét a bűnözéstől.

– A megvalósult beruházások mellett több fejlesztés is elkezdődött 2011-ben. Melyeket tart ezek közül a város szempontjából kiemelten fontosnak?
– Elsőként a kastélyt kell megemlítenem, ahová reményeink szerint 2013-tól a Széchenyi Zsigmond Magyar Vadászati Múzeum költözik. A beruházás, amely érinti a kastélykertet is, európai uniós forrásból valósul meg. A fejlesztés egyrészt funkciót ad a Hatvan jelképének számító kastélynak, másrészt közvetlenül ötven, közvetetten pedig még annál is több munkahelyet teremt majd. Emellett hihetetlen lendületet kaphat a turizmus. További segítség a hatvaniaknak, hogy a beruházás részeként egy új utat nyitunk majd a Thurzó utca és a volt rendőrség épülete között. Ez sokat javít a belváros közlekedésén.

- Mit kívánnak tenni a hulladékgazdálkodás terén?
- Először is szeretnénk visszavenni a hulladékszállítást, éppen ezért pályáztunk komposztálóra és hulladékszelektálóra. Vizsgáljuk, hogy miként lehet a szolgáltatást jobb színvonalon és olcsóbban működtetni, úgy hogy az a lakosság megelégedettségével is találkozzon.

- Miközben az önkormányzat komoly energiákat mozgósít a szükség fejlesztések elindításához, nem felejtkezik meg a kultúráról sem. Milyen változások történtek ezen a téren?
- Míg az Érsek-érában szinte kizárólag a könyvtárban zajlott a város kulturális élete, mi azt szerettük volna, ha a hatvaniak előtt más lehetőségek is megnyílnak. Emiatt adtuk vissza a Grassalkovich Művelődési Ház önállóságát, fordítunk nagyobb figyelmet a Hatvani Galériára, és emeltük be a Hatvany Lajos Múzeumot a kulturális vérkeringésbe. Az országban egyedüliként trianoni emlékművet állítottunk, ahol a hatvaniak méltóképpen meg tudnak emlékezni az ország szétszakításáról, és közben saját költségen kopjafát helyeztünk el a Székelyföldön, Nyergestetőn az 1848/49-es szabadságharc székely hősei tiszteletére.

- Milyennek értékeli a város 2011-es kulturális és szórakoztató programjait?
- A kulturális rendezvények tervezésénél azt tartottuk szem előtt, hogy lehetőleg egész évben, és minél szélesebb kör számára tudjunk megfelelő programokkal szolgálni. Rendezvénysorozatokat szerveztünk, elég csak a Határtalan Zenei Fesztiválra, a Juniálisra, a Retro Strandfesztiválra, a sörfesztiválra vagy az adventi rendezvényekre gondolni, és összehangoltuk az intézményeink programjait is. Szempont volt az is, hogy egy-egy rendezvényen fellépőként minél több helyi gyermeket, fiatalt és civil szervezetet be tudjunk vonni. Tettük ezt úgy, hogy nem költöttünk többet, mint a szocialista városvezetés idején. A visszajelzések alapján fáradozásaink nem voltak hiábavalóak, rengetegen eljöttek a rendezvényeinkre, előfordult, hogy egy-egy alkalommal sok száz vagy akár többezer ember is kilátogatott. A korcsolyapálya már eddig több, mint tízezer vendéget vonzott, míg az adventi programsorozaton körülbelül húszezer ember vett részt. Mi a jövőben is azon leszünk, hogy minél több programmal készüljünk a hatvaniaknak, de törekszünk majd arra is, hogy rendezvényeink a térségben és a távolabb élőket is a településre vonzzák.

- Ha már a korcsolyapályánál tartunk, számítottak rá, hogy a kezdeményezés ekkora sikert arat?
- Bíztunk benne, hogy a hatvaniak minél nagyobb számban hódolnak majd ennek a szórakozásnak. Az érdeklődés azonban valóban akkora, hogy számításaink szerint a szolgáltatás februárra nullszaldós lehet, tehát az önkormányzatnak egy fillérjébe sem kerül. Ezek után furcsán hangzik, hogy egyesek szerint milliókat szórunk el a jégpályára. Nekik is azt tanácsolom, hogy látogassanak ki, és örüljenek együtt velünk annak, hogy a helyi gyermekek és fiatalok hetek óta milyen jól szórakoznak. Megjegyzem egyébként, hogy a jégpálya akkora vonzerővel bír, hogy Pásztóról, Jászberényből, Gyöngyösről, de még a fővárosból is érkeztek vendégek.

- Bár a város által elért eredmények tiszteletet parancsolnak, néhányan mégis folyamatosan támadják önöket, sokszor az eszközökben sem válogatva. Miként éli ezt meg?
- Tapasztalataim szerint azok kritizálnak megállás nélkül, akik alulmaradtak az önkormányzati választáson, illetve, akik korábban hozzászoktak, hogy munka nélkül érvényesülhetnek a városban. Mindenkinek tudomásul kell azonban vennie, hogy az ingyen osztásnak vége, mi azokat támogatjuk, akik becsülettel dolgoznak, tisztességesen, a törvényeket betartva élnek. Rám és a kollégáimra, ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak. Jövőnk örökségét együtt, közösen építjük utódaink számára!